2018. június 6., szerda

Ez is én - valahol

Lényegében elértem, ami a célom volt. Ismeretlenül megméretni magamat, úgy hogy záros határidőn belül(max 2 hónap) legyen a maradanDOKK-ban minimum 3 versem. Itt be is fejezhetném, de nagy a csábítás, és a kétely is bennem van, hogy az említett "siker" csak a pillanatnyi érzések, gondolatok másokéval való átfedésének, és nem a tehetségnek a következménye. Ez további próbálkozásra ösztönöz. Igaz, ma ismét elolvastam az IMPI-t. Néha nem árt felfrissíteni az ismereteket, és rádöbbentem, hogy nem a "lehetséges" kategóriában szerepel a nicknév, ellentétben a személyes bemutatkozással és fotóval. Mégis szeretnék még ezzel a "tiltott" gyümölccsel eljátszogatni, mielőtt valaki ráharapna és elfogyasztaná. Az ismeretlenként megmérettetésen túl uis az is álnév használatára ösztönzött, hogy más stílusban és más témában is jó lenne nyomot hagyni. Olyanokban, amiknek olvasásakor a közelebbi rokonaim, ismerőseim nem éreznék érintve magukat, csak az élmények szintjén. Lehet azt mondani, hogy egy költőtől a műveiben őszinteséget, valósághű képet várunk/várnak el, de vannak olyan szituációk, amikkel nem szívesen találnánk/találná szembe magát a másik fél, legfeljebb déjà vu  szinten.
A kilétemet egyszer felfedem, ha addig nem derülne rá fény. (Ja  és van valós alapja a kreált névnek: szeretett, drága édesanyám névtöredéke.)
 Addig:
Minden éremnek két oldala van.
Ez nem ez egyik.

2018.06.06.
Bara

Ma befejeztem. 4 maradanDOKK-os vers után, ami alig 1 hónap alatt ért célba,  nem élek vissza tovább senki bizalmával. Ezt sem kellett volna, de végülis valamelyest bebizonyosodott, hogy a névnek, és az ismeretlenségnek lehetnek előnyei. Nincs előítélet, sem jó, sem rossz értelemben.

2018.06.16.
Bara Anna

Nem tudtam ellenállni. Feltettem még egyet, aminél jeleztem is, hogy utolsónak szántam.

2018.06.19-én.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése