2017. november 21., kedd

elkerülhetetlen


kezdetben nincs halál
hideg csak a sarkokon
az ablakon minden beömlik
és befér pár négyzetméterre is
még minden közeli szétsöpri a távolt
de idővel tágul és szűkül
majd egyre mérhetetlenebb

az ablakokat
láthatatlan zsaluk csapkodják
az ajtót hiába zárod
úgy lopakodik be
hogy észre sem veszed
pedig karnyújtásnyira tőled
mégsem akarod elhinni:
már visszaszámol


2017.11.21.
én (Dokkra: Bara Anna)

korábbi címe: ami elkerülhetetlen (2018.05.28-ig.)

2017. november 8., szerda

hárítás

nem az én bőröm
hirdeted és el is hiszed
arcodon kagylóhéj
tested meztelen csiga
a házadat magadról te tépted le
de naponta mészváz után kutatsz
hogy újra növeszd
sziszifuszi munka
ha mindannyiszor
saját magad metszed le a testedről


2017.11.08.
én

2017. november 7., kedd

Személyeskedés...

KedveseM!

Szeretlek!
(Bocs, de nem rád gondoltam...!)

U.i.: Itt nemigen értik...de a dokkon... :))

2017. november 6., hétfő

Szerepek(?)

Ki az áldozat?

Ha vadászként üldözött vadnak öltözöl, a toron már nem te iszol az elhunytra.
A hisztéria olyan betegség, amit egyeseknél csak az áldozatszerep gyógyít.
Ha örökké áldozatnak tünteted fel magadat ne lepődj meg, ha kilőnek, akiket vaknak hittél.
*
...és az Ember?

Az egyik letörli rólad, ha leköpnek, a másik leköp, miközben megölel.

2017. november 4., szombat

Váratlan


Meghaltam.
Csak egy baj van:
Álmomban sem
akartam.

2017.11.04.
én

2017. november 2., csütörtök

még kortárs


hideg a kezed öltözz fel
szemüregedből lárva nő
nincs helyed nálam költözz el
nem gyógyír rád a lávakő
ujjpercek végén fagy zizeg
csontjaiddal a hold tekéz
árnyadtól fél ki nem isten
éles kaszádat fény becéz

piszok hideg van innom kell
s eldugni magam egy híd alá
fagyban éhezni szenvedni
s leírni milyen a jó halál
írni sírni de kibírni
ha kinyírni nincsen akarat
s naponta orrodhoz dörgölni
a meddighez hiányzik egy adat


2017.11.02.
én