mese a rokkant sárkányról

sárkány koma két fejét
úgy plasztikázta a sebész,
hogy a számuk olykor fogyva
végül megnőtt, s hat a forma.
csak a tüzet feledte ki.
(a helyzet a jelenlegi.)

szóval
hat feje van, s épp hét lába.
ebből négy-öt lába párna.
a maradék kettőből egy
főpárnokként be-belibeg.
az az egy meg fej- és lábnok
szóval tartja e világot.
de a fejek száma roppant
kényes téma, s ha már sokkban
sem okádhatnak tüzet
néha nap a lábaikat
noszogatnák kedvesen:

igen tisztelt lábikóink!
láb nélkül a fej kit hódít?
lenne pedig eme helyen
láblógázó nem egy elem.
jöttötöket mind úgy várja,
négy oldalas lista mára
párbeszédnek alapja.
de hol marad/t/ a kalapja?
(sárba pottyant s feladta?)


2019.03.18.
Bara Anna (Zsefy Zsanett)

A szöveg születésének idején a Dokknak volt:

4 szerkije:
Bájer Máté
Papp Gréta
Juhász Tibi
Papp Szalai Sándor

1 főszerki helyettese:
Tesch Gábor Ferenc

1 főszerkesztője:
Papp Für János

és 1 portál igazgatója(PIG):
Busznyák Imre

Így már levezethető:

hat feje van, s épp hét lába:
4 szerki + főszerki helyettes + a főszerki= együtt: 6 fej

ebből négy-öt lába: azaz 4 szerki + főszerki helyettes

főpárnok: főszerki

fej- és lábnok:  PIG

Életkarc

Tisztelettel Hűséges Olvasóimnak - akiknek számbavételéhez még lehet a másik kezemet is elő kell vegyem - életrajz helyett néhány vonás...

  49 őszén a szüleim észrevették, hogy kilenc hónap után az egyik napról másikra gyarapodott családi boldogságukkal a szoba mérete egyenes arányban nem nőtt. A konyári kis szoba-konyhás ház maradt akkora, amekkora. Maradhatott is, hiszen a DEMKÉ-ben születtem, és debreceni polgár lettem. Így engem a méretek felettébb nem érdekeltek.  A konyári kis házra pedig nem is emlékezhettem.

 Bár nem zavartam különösebben szüleimet, idővel mégis megismerhettem az óvodát, azután úgy általában az iskolát is. Kitűnő volt.  Főleg, mert Debrecen mindennapjait színesíthettem egy olyan intézményben, amit a gyermekkórusa Kissné Weiser Katalin vezetésével - és természetesen személyemnek nem csekély mértékben köszönhetően - országhírűvé tett. Ez volt a  Bányai Júlia Általános Iskola.

Zenei ambícióim már korábban, úgy hatévesen megmutatkoztak  a Péterfia utcai jól szituált szomszéd család - Dr Demény Péter családja - féltve őrzött zongoráján improvizált szerzeményeimben. Én komponáltam, a rém rendes család pedig - talán unoka utáni vágyaiknak engedve - irántam érzett szimpátiájukról biztosítva kegyes mosollyal viselte el több tucat alkalommal a tehetségem - olykor viharos - kibontakozását a fekete-fehér billentyűzeten.
Szüleim szerint viszont a zongora az anyagi vonzaton túl eleve a mérete miatt is felejthető volt az akkori zsebkendőnyi lakásban. Meg kellett elégedjek zenei pályafutásom startjánál egy vonóval, és a hozzátartozó hegedűvel, ami 11 éven át nem szakadt el tőlem, de néhány húr - különösebb lelki traumát nem okozva - azért párszor cserben hagyott. 

Középiskola: városunk akkor legerősebb gimnáziumában, - KLTE Gyak.(orta) Gimnázium, de előfordul(t) általánosan is - fizika-kémia szakon jeleskedés.
Ezt tovább fejlesztettem a vegyipari technikum unicum szakán, postai utánvéttel: levelező tagozaton; majd jöhetett az egyetem: begyeden.

A tárgyak közül csak a fakultatív választható anatómiát vettem fel,  mert  a harmadik randira a DOTE-vel már nem mentem el. Pedig minden esélyem meg lett volna a nászra, mely utóbbi 1972-ben dokumentáltan - anya-könyv-igen - mégis alá lett támasztva, csakhogy egy jobb sorsra érdemes fiatalember oldalán. Igaz, ettől kezdve orvosi praxisom építésére már nem is gondolhattam, de az anyai szerepet kétszer is sikerült biztos alapokra hoznom, miközben feleségként is tartom magam, mintegy bebetonozva férjem - egyelőre csak a - státuszát...
(Azóta kisebb lengésektől eltekintve stabilan áll.)

Első munkahely, ami az utolsótól csak a nevében különbözik: BIOGAL. Itt kutat-ás, környezetben véd-elem, azon belül veszélyes is meg nem is.

A kezdet és a vég között öt évig vízkóstolás és szemmel és azzal sem látható összetevők dokumentált vizslatása a víz egyik (remek)művénél. (Debreceni Vízmű és Gyógyfürdő Vállalat)

Közben már több tucat babér - pontosan nem rögzített mennyiségben - bab, sárgaborsó és más levesekben. Érthető módon a fejemre nem jutott.

2007-ben  egy infarktus után a TEVA könnyes búcsúja tőlem - ő sírt...Én törölgettem fel a nyomokat. Majd én sírtam, mert még törölgetni is jólesett volna...tovább.
Onnantól kezdve - majd'megszakadt szívvel - tárca nélküli házisárkány: tűz-ok-ád-ás lírai hangulatban és - sokak fájdalmára - stílusban.

Mindennapjaim: saját kútfő apasztással egybekötött idegi terhelhetőségemnek vizsgálata néhány mindenre elszánt olvasó bevonásával.

Távlatok: mindennap ablakot nyitok, hogy beengedjem...
Remélem egyszer én is megtalálom a kaput a világra.


2013.08.30.-2019.03.17.
Zsefy Zsanett (Bara Anna)

A vers testrészei szerintem

- agymenéseim/sokadik/ -


A vers olyan élőlény, amit élettelenből az ember és nem az Isten teremt.

Mivel az ember szeret játszani, kézenfekvő, hogy csak azért is eltér a vers testfelépítése a kézenfekvőtől, a normálistól. Ha összehasonlítjuk az emberrel, akkor hozzá viszonyítva fejtetőre van állítva. A vers eleje ugyanis a vers lába. (Azaz az alsó végtag.)
Evidens, elvégre valamivel el kell indulni. A vers, ha el sem indul, akkor milye és hova tartana később? Ha nincs mivel, akkor az puszta lírai akarás lenne, ami max nyögést eredményezne.

De a verstest törzse azután már adja magát. Igaz, kivételes esetekben keresve sem található, de a versszellemektől most eltekinthetünk!
A verstörzs - akár  a fafejek alatti fatörzs - hol kövérebb, hol soványabb.
 Más-más külsővel és belső tartalommal bír, ahogy a "kétlábúaknál " is. (Majmokkal itt nem foglalkozom.)
De, ami az embernél is a legfontosabb testrész, a fej a versnél a zárlat. S az előbbiekből következően hol máshol lenne, mint a végén, legalul. A többi hely ugyanis már foglalt.
Ha nincs zárlat, akkor vers sem lehet, hisz fej nélkül agyatlan az egész. Azaz, ha nincs caput, akkor kaput a versnek. Persze esetenként fejjel is lehet kaput, s mehet a szerző a falnak!

U.i.:
A fej részeire, s a többi olyan apróságra, mint a nyak, a törzs részei - mellkas, has, medence -, vagy a végtagok közül a felső - nagyvonalúan most,... és később sem térek ki.
Mivel én sem hülyülök már meg jobban, de bolondnak áll a világ! - meg a köz-hely -, kéretik helyén kezelni az értekezésemet!

(Zsefy)

az emberek egy része mennyire nem érti

döbbenetes, hogy az emberek egy része mennyire nem érti a humort, az iróniát, öniróniát; hogy mindent szó szerint vesz; hogy miközben maga is fantáziál, nem ismeri fel máskor, máshol az asszociációkat, fantázia szülte képzeteket; hogy csak azt várják el, hogy "kiteregessen"; hogy szinte önéletrajz legyen egy-egy prózai vagy még inkább versbéli megnyilvánulás. különben nem lehet? hiteles...a saját gondolatok hitelességének kétségbe vonása szerintem egyenlő a fantázia halálával, a szabad gondolatok szárnyszegésével, megölésével. pedig a mögöttes nagyon fontos eleme a verseknek. ez az a megfoghatóvá tett/teendő/ megfoghatatlan, ami a hangvételt, stílust, a szerzőt meghatározza és akár egyedivé is teszi/avanzsálja. nem minden az, aminek látszik, és mégis lehet hihető, ha elég ügyes a mágus. egy írónak, de még inkább egy költőnek - még a fűzfapoétának
is - bizonyos fokig ilyen mágusnak is kell(enne) lenni. és ezek után úgy gondolom, mindenki úgy és azt ért, szűr le egy-egy szövegemből, amit akar. ha gyenge volt a varázspálcám, akkor lehet nem sikerült/sikerül a hókusz-pókusz...azaz csak hókusz-pókusz szinten marad..de arra is érdemes odafigyelni, hogy nem csak a varázslón múlik a siker. vannak alanyok, akik könnyebben "manipulálhatók", jó médiumok/befogadók, és vannak, akik a racionálistól képtelenek elrugaszkodni. mindkettőre szükség van, de a bűvész nyilván arra törekszik, hogy minél többeket a bűvkörébe vonjon/vonhasson.

Lábjegyzet a "minden nap születésnap"-hoz

...avagy definiálom a definiálhatatlant...

minden nap születésnap

a reggel szétguruló percei mögött
ma is tántoríthatatlanul
hordja halomba a nap
a sok billiárd fotont
hogy két pont között ismét
több dimenzióba alkossa arcodat
a születéstől kezdve hamvadó
időintervallumon

Ez már tuti múlik...de ha/mivel/ nem érthető, sőt nagy marhaságnak tűnik, a marhaságot viszont nehéz, de nem lehetetlen - esetleg érdemes is - megmagyarázni, - ellentétben egy verssel, amit ugye nem szabad magyarázni! -,  néhány kicsike mankó, ami az én észjárásomat támogat(hat)ja ...:)) 

A nyitósor valóban így-úgy de máshol, másnál is fellelhető....közhelyes...
A  "mögött"-tel már kevésbé....lehetett volna "után" is, de nekem nem illett volna ide...miért pont a reggel után, vagy mögött, mikor a Nap már hajnalban felkel? (...mert akkor épp ez jutott eszembe... :))) de hajnalra fogom javítani...)
Ahhoz hogy lássunk valamit, /valakit/ fényre van szükség. A fény elemi részecskéi a fotonok....így lépett be a Nap, azaz a napfény, azaz a fény elemi részecskéje/részecskéi...
A két pont itt - persze hogy... :) - a születés és a halál....
A kettő között eltelt időre - élet - értem az intervallumot. Evidens...
Az előbbiek fényében...pedig akár minden napunk egy születésnap is..., mert...közhellyel élve: felvirradt...még láthatók vagyunk...még van, amit a fotonok láthatóvá tesznek...egészen a halálunkig...Mondhatnánk, hogy akkor a sötétben nem létezünk? De...mindaddig, amíg az a napnak csak egy része...onnantól kezdve, hogy örök - 24 órás - sötétség borulna nap, mint nap ránk,  a létezésünknek - az élet minden formájának -  is annyi.
Nyakatekert...?! Épp ilyen nyakatekervényeket olvastam előtte és per-hecc írtam.  :) Ahogy jeleztem, nem is ideszántam...néha felteszek eleve halálra ítélteket is. Azok is részei az élet(em)nek.
Az arc-ot pedig egy másik variánsban kiváltottam/kivágtam, mint a huzat...pedig azt is meg lehetne magyarázni. :)

a hajnal szétguruló percei mögött
ma is tántoríthatatlanul
hordja halomba a nap
a sok billiárd fotont
hogy két pont között ismét
több dimenzióba alkosson
a születéstől kezdve hamvadó
időintervallumon

Ja...még a "hamvadó".... intervallum... egyre rövidebb, kisebb a két pont közötti idő...hát miért ne hamvadna, akár a cigarettavég...az utóbbi is az enyészeté lesz...múlik...volt cigi, nincs cigi, volt élet, nincs élet...
na és nincs több hülye metafora
...és  ez sincs...
konyec

Ui.: Mi a francnak írtam le? Most volt hozzá hangulatom...és inkább magamnak. Emlékeztetőnek...a hülyeségeimet uis nagyon hamar elfelejtem. Mert vagy alig akad, vagy talán túl sok is. De az sem utolsó szempont, hogy valakinek esetleg bejön haldokkolva is....és különben, jobb, ha dühöngök vagy nyavalygok? 

(Ebéd: Zöldségleves és pírított csirkemáj, petrezselymes rizzsel zárja a sort.)
Remélem minden (meg)emészthető! ;) 

2016.02.19.