Roxi, az édeske

Igen....ez a magány. Nincs kivel beszélni a macskákon kívül. Csak az a baj, hogy már ők is elfogytak. Ötőjükből hárman hagyták el a földi létet, a negyedik kis édes is úton van. Már csak napjai vannak...el kell altassuk. Két hónap alatt jutott idáig. Az elmúlt egy hónapban pedig napi négyszer már csak fecskendőből eszik. Azaz etetjük. Még azt is vállaltam volna, akár évekre is, hiszen a kutyánkat két évig ápoltam a cukorbajával, a fájdalmas ízületeivel. Többet tettem érte, mint sokan a szeretteikért. De a cicust el kell engednem. A nyelve alatti rák már a nyelve egy részét szabályosan "megette"....és egyre borzalmasabb kínjai vannak. Míg az elmúlt két hónapban fájdalomcsillapító mellett még száraz eledelt evett és ivott is egy hónapon át - miközben 3-féle antibiotikum kúrát, és szteroid kúrát csináltattunk végig vele, az utóbbi egy hónapban még ezüst kolloidot is kipróbáltunk, mégis odáig jutott, hogy csak pépeset eszik, ha fecskendőből kapja. Hogy az utóbbi 2 napban romlott az állapota és egyre nagyobb fájdalommal küzd, azt onnan látjuk, hogy a korábbiaktól eltérően most már elmenekül, ha látja, hogy az etetés következik.
Megszakad a szívem ezért a beszédes cicáért. Mindig válaszolt, ha nevén szólítottuk. Így, ha elbújt is jelezte, hogy hol van. Vidám volt, játékos és imádta a kutyusunkat. Minél betegebb volt Detti, annál többet ment oda hozzá dörgölőzni, a fejecskéjét Detti kutya fejéhez hozzányomni, és beszélt hozzá.
Szinte tartotta a lelket az utolsó napig a barátjában. Olvastam és egyetértek vele, hogy az állatok emlékeznek. Roxi cica sem felejtette el Detti kutyát. Sokszor kiült az előszobába, mintha várná. Korábban ilyet nem csinált. És szinte depresszióba esett. Két hónap is eltelt, mire úgy ahogy visszatért a kedve. Erre jött a betegsége szeptemberben. Az orvosok szerint valami megszúrta a nyelve alatt és abból fekély, szövetkinövés alakult ki, ami nem hogy nem gyógyult, de egyre terjedt. Nem engedtük a biopsziát, mert azzal csak megkínozták volna, s közben nem ért volna semmit, ha megtudjuk, hogy rákos. A nyelv műtétjét nem vállalták volna, mert annyira kényes szerv, hogy nemigen lett volna esély a gyógyulásra. Akkor meg minek kínozzák a biopsziával. Maradt a bizakodás, hogy a gyógyszerek segítenek, hátha nem rossz indulatú...hátha van még csoda.
Nincsenek csodák!
Csak ez az igazságtalan, nyomorult élet.

nyomdok(k) - augusztus 30-i bejegyzés

nyom nélkül(iek) 2. - avagy ködben is lehet jót... -

talán hisztisen falba kellene verni a fejemet
vagy hogy fájdalommentesen is
érzékeltethető legyen
minden szépelgést mellőzve
hatásvadász kirohanásokkal
esetleg durva szavakkal megspékelve
a képernyőbe préselni
a mellőzöttség érzésének
érinthetetlenné
nemesült esszenciáját:
azt a kalapnyit


2016.08.30.
kóboráram

Ha egy ajtót egy-két csengetés után sem nyitnak ki, akkor úgy veszem, hogy vagy nincs otthon senki, vagy nem kívánnak beengedni. Sosem vertem eddig még ököllel ajtót, hogy észrevegyenek, beengedjenek. Csengetni is csak kényszerűségből teszem: ha csak csendben állok egy ajtó előtt, nem tudhatják, hogy ott vagyok.
(Persze vannak kivételek: otthon a kutyám és a macskáim már akkor kiültek várni az előszobába, amikor még csak a lépcsőházi kaput nyitottam ki...De ők extrém érzékeny lények (voltak). Ezt nem várom/várhatom el senki emberfiától.)
 De többed magammal állok már mióta egy ajtó előtt. Van aki becsöngetett már többször is és bebocsájtást nyert.  Én eddig abban bíztam, ha a kukucskálón kipillant a házigazda, akkor engem is észrevesz a bekéredzkedők sorában.
De vagy nagyon aprócska vagyok, vagy nagyon unszi, mert semmi reakció...Én reménykedem, hogy az első feltételezés nem telitalálat. A második e megnyilvánulásom után már lehetséges... :))
Csoda, ha lassan, de biztosan besokalltam?

*

dokk a DOKK-ban

Pálóczi Antal bejelentette:

Megnyitom a Pálóczi Versműhelyt. Ajánlott olvasmány: Rainer Maria Rilke: Levelek egy fiatal költőhöz.

Akár az állam az államban.... Khm...

Első ténykedéseként mindjárt előkapott egy szerzőtől egy múlandokkos verset, és jó tanácsokkal látta el....A szerző félreértette az egészet...azt hiszi új üzenőfalat készítettek neki...holott csak egy addig szó nélkül elsüllyesztett versére utólag reagált az önjelölt mester...

központozás hiánya avagy a karakterek

kinek kicsi
kinek nagy

ész
vessző

de észvesztő
ha
a vessző
határozza meg
az embert

Rejtély

Hogy lesz - alig fél év alatt - egy hatalmas magányos cédrusból mimózabokor?

Mi jutott az eszembe...?!

despota = zsarnok, kényúr

diktatúra = egy kisebb csoportnak vagy egy embernek az (erőszakra támaszkodó) uralma a többséggel szemben

gyáva = pl: gyengébbel szemben erőset játszani

Probléma?

Apróság a központozás hiánya. Az őszinteség hiánya, na az már igen. Minden törlés ezt erősíti meg.

De a memóriánkat azzal nem törlik ki, csak a gyengeségüket erősítik vele.

Mimózaelv

Cenzúrázott szabad véleménynyilvánítás = dokk-mimózaelv.

Dokk-gondok

"Megáll(t) az idő"...egy ideje...

Az intelligens ember nem vesz mindent magára. Nem csak észreveszi, de helyén is kezeli a provokációt. Mert a provokáló/troll/ célja, hogy figyelmet nyerjen és végső soron, hogy bomlasszon. A legokosabb nem törődni vele. Aki többre tartaja magát nála az átlép akár a személyes sértésen is. Bármennyire nehéz. (A becsületbe gázolókat ugyanakkor simán kizárni az oldalról! Minimum.)

Persze nehéz meghúzni a határt, vagy éppenséggel definiálni, hogy mikor igen és mikor nem hagyható figyelmen kívül egy-egy sértés, piszkálódás, rosszindulatú megjegyzés, szándékos gúnyolódás. Mégis az a leghatásosabb, ha - törlés nélkül - túllépünk az ilyen megnyilvánulásokon, akción-reakción, mert van az az elvetemült troll, aki a végsőkig kitart és levakarhatatlan. Egyik alakot ölti a másik után mindaddig, amíg figyelmet szentelnek neki: főleg az érintettek/megszólítottak.
Ezért hagyni kell mindet főni a saját levükben és semmiképpen nem szabad más cipőjébe bújni, mert csak törni, nyomni fog.


2016.08.26.

Csak magamnak, hogy lehiggadjak

 ...ha itt - Dokk - valakitől azt kapom, hogy ez bizony gyengus, akkor attól még az élet OK. Sőt. Elgondolkodtat. Főleg, ha értékeléseivel korábban is egyetértettem,  hasonlóan éreztem. Nem tagadom, hogy általában az is  befolyásol:  a véleményező a versírást... milyen színvonalon gyakorolja.
De, ha egy kókler ír nagy mellénnyel, önnön mindenek feletti nagyságának megcáfolhatatlan tudatában hasonló véleményt úgy, hogy még az iróniát sem tudja megkülönböztetni  a trilógiától, hát attól a falra mászok.
Miközben gyengus alkotásnak minősített egy verse(me)t,  a saját remeke alatt  a blogjában  így ajánlotta falvédőszöveges sirámait:
"Azt gondolom hogy a vers igen magas színvonalú mert ezek valódi, nagyon mély és hiteles érzelmekből táplálkoznak. "

*
Dühöm tárgya a poetes - már törölt - blogomba tett megjegyzése volt:
augusztus 22. 19:44
"Gyengus alkotás lett most ez"
- Megj.: nem mintha a többit olvasta volna...nem is ismer/ismeri...

De a költő falvédőszövegei remekek...Egyik sajátját így ajánlotta:
"Azt gondolom hogy a vers igen magas színvonalú mert ezek valódi, nagyon mély és hiteles érzelmekből táplálkoznak. "

Ja. Még fel kell nőnöm hozzá/hozzájuk. :(
A linkjét magamnak elmentettem. Itt nem kívánom nyilvánosan megosztani, név szerint lejáratni. Ahhoz túl nagy költő.... :))
*
De közben törölte a Poet a szerzőt. Így csak néhány helyen maradt meg mások reakciója Havierez már olvashatatlan hsz-eire..pl:
https://blog.poet.hu/Krisztinka/asszonyod
Mit mondjak? Mások bögyében is nagyon benne lehetett ez az önimádó, ostoba balfék. 😄

A humor definíciója

Vonalzó sem kell hozzá...!  :)))

A humor az emészthetetlen valóságot teszi fogyaszthatóvá.

Azaz:

Ha a humort szemléletesen szeretnénk  definiálni, akkor egy olyan a sértődések okozta lelki bajok megelőzésére kitalált igazságdrazséhoz hasonlítanám, ami kívül csoki, belül kinin. Tudvalevő, hogy a kinin fájdalomcsillapító, érzéstelenítő és lázcsillapító. A csokoládé pedig csali.
Na, így teszi a humor az emészthetetlen valóságot fogyaszthatóvá. :))

2014.07.12.
Zsefy Zsanett

Önbizalom

Ó, ne nyavalyogj már! Nem olyan nehéz. Tudom, milyen hatalmasnak tűnik. Mint egy szikla. De képes vagy rá, csak akarni kell.
Nem is kívánom, hogy magaddal cipeld mindenhova. Csak egy picit emeld meg! Meglátod a látszat csal. Ha kell segítek is. Neked egyetlen fújással is sikerül majd megmozdítanod. Nem hiszed?
Csak annyit tegyél, hogy megnézed mikroszkóp nélkül is azt a parányi homokszemet a tárgylemezen!

Madárka, madárka

Majdnem megsajnáltam azt a szegény, ártatlan madárkát, aki/ami kis híján prédája lett egy tucat "sápadtarcú", az objektivitás fegyvereivel (is) felszerelt árgus szemmel figyelő, "leskelődő" vadásznak/kritikusnak, olvasónak/ ...
Hogy nagyon extrém bosszút talált ki ellenük? Hát...kinek milyen lehetőségei, képességei vannak. Ez a madárka "kétségbeesésében" a szembepisit választotta.
Kemény...

De idővel azt kellett észlelnem, hogy a szöveg csalódásból, elkeseredettségből(?) fakadó ironikus, mondhatni már bántó hangneme szinte légiesnek hat a későbbi, hozzá/alá fűzött reakcióihoz képest. Kár, hogy nem vette észre a kis madár: szembe fúj(t) a szél.
*

A szöveg:

H.R.L.től:  http://dokk.hu/ajanlat.php?vid=40580
*

Egy Szerkesztő reagálása a "vita" kapcsán...
(Madár vagy sem, létező szó vagy sem a kufirc...Eredetileg ez volt a probléma!!!):

http://dokk.hu/forum2/forum.php?forum=SG9ydsOhdCBSYW3Ds25hIExhdXJh&talalat=184958&kiemel=x

Sajnos nem derül ki...egyáltalán nem a "problémáról": a kufirc szó létjogosultságáról ír....Létezéséről sehol nem lelhető fel egyértelmű bizonyíték.
*
...de engem is érdekelt, ezért megosztom, hogy már jóval a szerkesztői (H.S.) reagálás(a) előtt 
én is végig böngésztem a netet, mert számomra is ismeretlen volt ez a szó olyan értelemben, ahogy L. használta. Sehol az égadta világon nincs - így a Néprajzi Lexikonban sincs - utalás arra, hogy a kufirc madárfajta...
De a "Gyakori kérdések.hu" oldalán megtaláltam szinte szó szerint:
"Ez egy elég félre érthető szó az ember hajlamos valami szexuálisra gondolni a hallatán de igazából egy ritka erdei madár amely érdekes hangjáról kapta a nevét. Sok ember szereti őket nézegetni ezt hívják kufircolásnak. B.K"
http://www.gyakorikerdesek.hu/szexualitas__egyeb-kerdesek__2812274-mi-az-a-kufirc

Azt viszont nem hinném, hogy mindent el is kell fogadni, ami ott megjelenik. Időnként sajnos
"szívatják" az olvasókat. :(

*
H.R.L. másik utalása:

http://dudenbuch.blog.hu/2009/07/19/kufircol

de itt sincs szó a kufircról, mint madárról.

...és itt - amire még hivatkozott H.R.L. -  sincs ilyen:

http://mek.oszk.hu/cgi-bin/pallas.cgi?mezo=cimszo&search_for=kufirc
Idézem az oldalon megjelent szöveget:

"a keresett szó: kufirc a címszó mezőben

kufirc kifejezés nem létezik, kuf... kezdetû szavak azonban vannak:
kufara
kufe
kuferces
kuff
kufra
kufstein
kuftgari
kufárkodás"
*

2016.07.07.17:30

Már minden irányból körbe lett járva a vitát generáló "kufirc" szó, de az eredeti problémától, hogy az madarat jelent-e egyre távolabb kerülünk. Mert a kufircolás és ahhoz hasonló, ma már kevésbé ismert szó létezésére felhozott példák egyáltalán nem bizonyítják, erősítik meg hogy olyan szó is létezik, hogy kufirc, illetve nem bizonyítják, hogy az, -ahogy a szerző használta és jelezte - madarat jelent(ene). Mindenesetre nem állok be a leskelődők sorába...nehogy szembe találjon.... :) ...mert van egy olyan érzésem, tudom kik a sápadtarcúak és kik a másképpen gondolkodók. (Persze ez utóbbiban - a vers értelmezésében - akár én is tévedhetek.)

Veszélyes munkahely

Évtizedekkel, akár megkockáztathatom, hogy fél évszázaddal ezelőtt terjedt el a pletyka - ami vagy igaz, vagy nem -, egy debreceni villamos kalauznőről.
A kevésbé fiatalok még emlékezhetnek rá, hogy minden villamoson kalauz vagy kalauznő kezelte a jegyet, sőt tőlük lehetett azt megvenni. Azokon a régi, széljárta járgányokon indításjelzőnek csengő volt felszerelve, amit a kapaszkodók között lelógó nadrágszíjra hasonlító bőr meghúzásával lehetett működésbe hozni. Ha a kalauz azt megrántotta, a felhangzó csengőszóra a vezető elindíthatta a szerelvényt.

Egyik alkalommal éppen ezt a feladatát akarta teljesíteni a szokásos módon a másfél méter magas, egyébként csinos, fiatal kalauznő. Mivel a magasra helyezett indításjelzőt csak némi tornagyakorlat beiktatásával tudta elérni, így már rutinosan ugrott is, hogy meghúzza...de hopp! Kísérőként egy galambocskát is útjára engedett nem éppen halk zönge kíséretében.

Mire földet fogott a bájos hölgy, fülig izzásba jött arccal, egy utas spontán és nem éppen az orra alatt így reagálta le:
- Úgy, úgy Kedves! Ha nem éri, lője le!

Ezt a sztorit évek múlva szinte minden nagy város - ahol villamos közlekedett - magáénak tulajdonította, amiben az volt a jó, hogy az eredeti főhős akár biztonságban is érezhette magát...Ugyanakkor szinte minden nagy város másfél méter magas, csinos, fiatal kalauznője gyanakvó pillantások kereszttüzében volt kénytelen végezni  a munkáját hosszú időn át.

Már megvilágosodott

Ami mégis van, akkor is ha nincs...legalábbis nyelvünkben él, és más nyelvekben is, mint fogalom...

Szívfájás, szívfájdalom...:
A szív valójában nem fáj(hat), mert nincsenek benne fájdalomérző idegek.

Holdfény:
A Holdnak nincs saját fénye, mert a Nap fényét veri vissza. (Elemis kortól tudja mindenki.)

Levegővétel:
Valójában nincs olyan, hogy levegő...legalábbis aszerint a szisztéma szerint ami a holdfény szó, fogalom létjogosultságát kétségbe vonja.
A levegő ugyanis több gáz elegye.
(Már korábbi posztomban a Wikiből idéztem, hogy mi az összetétele.)

Azután itt van a horizont..., ami szintén nincs, mégis létezik, mint fogalom, mint szó...:
"A horizont (régebben horizon) görög eredetű szó, amelynek jelentése egy koordináta-rendszer alapsíkja, illetve egy olyan vonal, amelyen az ég és a föld összeérni látszik. A szót (és magyar megfelelőjét, a látóhatárt) gyakran átvitt értelemben is használják."(Wikipédia)

...és lehetne sorolnia példákat. 

Holdfény fóbiáról nem tudtam, de most már tudom, hogy szintén létező, mint vesszőparipa, mánia, vagy épp, mint agyhúgykő. 
"Mexikói kutatók a denevérek meglepő viselkedését tanulmányozták: a repülő emlősök holdfóbiájára, a holdfénytől való félelmükre kerestek (és találtak)* bizonyítékokat."
http://hir6.hu/cikk/69822/kerulik_a_holdfenyt_a_holdfobias_deneverek

Most már azt is tudom, hogy emberek között is akad holdfény fóbiás. Igaz ritka, mint a fehér holló. (Ő nem is holló, hanem pennaforgató...)

*Blogíró megjegyzése.

Kinek a Hold, kinek a Nap ragyog... vagy nem.

Jobb, ha éjjel nem nézek ki az ablakon, mert masszus...még sincs holdfény....ha van, akkor az meg giccses.
http://dokk.hu/forum2/olvas.php?id=40060
Na akkor pölö levegő sincs...és nem mondok nagyot...időnként nem is kapok..
Mert a levegő a Wiki szerint is egyszerűen gázok elegye. Így nem levegőt veszünk lélegzetvételkor, hanem gázelegyet...ha kapunk...gázelegyzetvételkor...én lassan már nem.
 :)))
"A levegő a Földet körülvevő gázok elegye. A légkör főbb alkotórészei: nitrogén 78,09%, oxigén 20,93%, argon0,93%, egyéb (nemes)gázok 0,002%-a a térfogatnak. Azonban tartalmaz nyomgázokat is, melyek a levegő azon összetevői, melyeket csak nyomokban találunk meg. Nyomgázok például a szén-dioxid, metán, vízgőz,nemesgázok. Egy liter levegő tömege 1,293 gramm. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Vízben nagyon rosszul oldódik, oldódás közben annak összetétele is megváltozik. Például vízben a levegő oldott oxigéntartalma 20 Celsius-fokon 34%. Nagyon lehűlve cseppfolyós, ilyenkor világoskék színű. Átlagos moláris tömege 29 g/mol."

Négylábú tolerancia

"Baráti" kör

"Jobb ízű a falat, ha mindnyájan esznek", néhány falat marad az éhes egereknek...

Ezek a cicák nagylelkűen befogadták a templom egereit...azok meg tisztes gazdasági menekültekhez illően integrálódtak.... 

Ki hitte volna

"A Holdnak pedig nincs fénye. A Nap fényét veri vissza."
http://dokk.hu/forum2/olvas.php?id=39867

Ha ezt Beethoven tudta volna, nem írta volna meg a Holdfény szonátáját, hanem egyszerűen közölte volna a vak asszonnyal, hogy ne keseregjen azon, hogy nem látja a holdfényt, hiszen olyan nincs is.
"Úgy mondják, az Örömóda Beethoven háláját fejezi ki Isten és az Élet felé, hogy annak idején mégsem dobta el magától az életét. És ez a köszönet azt a vak fiatalasszonyt illeti, aki arra inspirálta őt kívánságával, hogy a holdfényes éjszakát hangjegyekbe ültesse át: egy csodálatosan szép
melódia édes dallamában a holdfény sugarai hullámzanak. Érzékenységét felhasználva, Beethoven, a zeneszerző, aki nem hallott semmit, gyönyörűséges zenéjével lefestette az éj szépségében fürdőző holdfényt egy olyan nőnek, aki nem látott semmit."
(http://brrr.ingyenblog.hu/holdfeny-szonata-moonlight-sonata.blog)
*
Ki tudja megmondani, hogy mi a holdfény? - kérdezi a tanító néni a negyedikes nebulókat.
Móricka kiesik a padból, annyira jelentkezik.
- Na, Móricka? Mi az?
-Tanító néni kérem, az egy nem létező dolog.
- Úgy van. Mert csak a Nap fénye verődik vissza a Hold felszínéről.
Móricka gondterhelt arccal néz a tanító nénire.
- Na, Móricka? Nem érthető?
- De, csak azon gondolkodom, hogy akkor van-e olyan szó egyáltalán, hogy holdfény?
*

Dokkos dilemma

"Ez a kérdés, válasszatok!"

Múlik? Nem múlik? Múlik? Nem múlik. Múlik? Nem múlik! Múlik???? Múlik!
Masszus! Már elmúlt kilenc és sehol sem vagyok a főzéssel.  Most már mindegy. Maradok.

Értelmezem szótár - érdek

Lájk és vagy szívecske orrba-szájba szigorúan adok-kapok alapon.

Értelmezem szótár - légszomj

Moderált hozzászóló és moderálójának eltérő időben fellépő átmeneti életfunkció-hiánya.

Értelmezem szótár - vélemény

Szabad véleménynyilvánítás:

Minden esetben, amíg egyezik az enyémmel.

Értelmezem szótár - szólásszabadság

Egyszer csak az ember olyan szabadon nyilváníthat véleményt, hogy nem talál szavakat.

Értelmezem szótár - rinyálni

rinyálni = ríni + nyálni  (jáááj)

Sok helyen, sokaknál célravezető összetett tevékenység.

 +    

Lupe, avagy az én nagyítóm a DOKKon

Már a Nagyítóban "lezárt" téma. Én meg mindig mással vagyok elfoglalva, amikor itt lenne (talán...) a helyem... Így itt fejtegetem/bontogatom ki...magamnak.

Misinszki Hanna
Extázis
A vers linkje: 
http://dokk.hu/ajanlat.php?vid=39601

Ezt annyiféleképpen lehet értelmezni, magyarázni...és éppen ezért izgalmas és megrázó.
Mindenkinek van egy olvasata...és lehet nem találkozik a költő  szándékával.

Az én olvasatom ez:

A felütés eszembe juttatta a 2013-as műtétemet, amikor a gerincérzéstelenítés után előtörő fájdalmaktól beszélni sem bírtam, csak feküdtem összeszorított szájjal. Közben azon csodálkoztam, hogy mások már egy nap után viccelődtek, császkáltak a kórteremben, önfeledten olvastak. Én meg összecsomósodtam testileg, lelkileg és úgy tűnt napok múlva sem tudok kikászálódni belőle, amikor végre annyira tudtam a környezetemre koncentrálni, hogy rájöttem más sem bírná el a fájdalmakat,
ha nem kapnának/kérnének gyógyszert. Addig eszembe sem jutott. Ill. hazudok, mert eszembe jutott, de bíztam az orvosi protokollban, ami - gondoltam - valami oknál fogva még nem engedi meg, hogy csillapítsák a fájdalmamat.
A harmadik napon aztán megemberelve magamat a reggeli és esti gyógyszerosztásnál is csatlakoztam a többiekhez, akik az elviselhetetlenre hivatkozva részesültek a jóból.
Jó is volt. Egy darabig. Napközben már könnyebben járókereteztem el a mosdóba és megbírtam szólalni, ha kérdeztek. Többre azért nem vállalkoztam. Ám eljött az este, és az esti fájdalomcsillapítás...Nem telt el a gyógyszer bevételét követően egy fél óra, s már három orvos és a nővérek állták körbe az ágyamat. Megmentettek ugyan, ám egyben jól fejbe is kólintottak: Itt ért véget minden elképzelhető lehetőség számomra a fájdalomcsillapítás területén. Már nem tudtak és ezután sem tudnak adni semmit, amire ne lennék allergiás.
Akkor nyílt meg alattam a föld először...
Végig futott az agyamon az a bizonyos pillanat, amikor majd elviselhetetlen kínok között fekszem a kórteremben, imádkozva, hogy valami csoda mentsen meg végre a szenvedésektől...
De nálunk nincs eutanázia, így hiába várom az utolsó megváltó injekciót hiába nézem a kilincset, hogy mikor lép már be végre az orvos és segít át az emberhez méltó halálba.
Olyan lesz az, mintha az ajtón csak belül lenne kilincs. Senki nem nyitja ki kívülről. Senki nem segíthet át a szenvedéseken.
De az  utolsó pillanat így vagy úgy el fog jönni, s akkor lezárul az élet, ami olyan akár egy szakasz a matematikában. Két pont távolsága. Nevezhetjük az egyik pontot kezdő-,  a másikat végpontnak, amik alatt az életre transzformálva a  születés és a halál értendő. Ha a születés az élet része, akkor a halál is annak tekinthető..s ha kilépek azon az  ajtón, amit már csak én és csak belülről nyithatok - mert már nincs segítség, nincs lehetőség az életben tartásra, az életben maradásra - akkor valóban belépek a más(ik) világba, de az éltemből távozok /"kívül leszel"/...ám az a pillanat még az élet
pillanata, ha a halált az élet végpontjának tekintjük. Így az "életedben"...s azzal együtt az utolsó sor is fontos helyet kap(ott) nálam a versben.:
"életedben először kívül leszel."
Talán a "tévedsz" helyett a "de" jobban definiálná. Ugyanakkor a hozzám szólást erősíti a költő azzal, hogy leint...
Száz szónak is egy a vége: nekem nagyon kifejező, elgondolkodtató és jól sikerült ez a vers. Minél többször olvasom, annál inkább belém bújik...

Köszönöm, Hanna!

Ps.
Idővel kiderült, hogy az én olvasatom fényévekre jár a költő szándékától. De ez nem befolyásolja a véleményemet, miszerint elgondolkodtató, jó vers. :)
***
Misinszki Hanna: Extázis

A csend egy tűhegynyivel az elviselhetetlenség előtt
kilinccsé tömörül.
A csak belülről nyitható ajtók kilincsévé.
Mielőtt az utolsó szobába lépsz,
vedd le a sarud,
s parázzsal tisztítsd meg nyelved,
mielőtt az első szót kimondod.
Ekkor majd azt hiszed beléptél,
-tévedsz-
életedben először kívül leszel.

Szökőnap

Facebook üzenet a kezdőlapon:
Ma van február 29-e.
Elmondhatod az ismerőseidnek, hogy izgatott vagy-e a plusz nappal kapcsolatban.

én nem kértem csak úgy kaptam
ajándékba?!
ahogy te is ők is mindenki
amolyan kollektív ajándék
ami így nem is annyira vonzó
hiszen közös tulajdon
annak meg túros a háta
ha ló ha nem
az inkább izgatna hogy eltünjön egy nap az életemből
csak úgy a semmibe
mondjuk amikor szárnyakat kellene bontanom
hogy angyal legyek
na az lenne nekem az igazi szökőnap

Lábjegyzet a "minden nap születésnap"-hoz

...avagy definiálom a definiálhatatlant...

minden nap születésnap

a reggel szétguruló percei mögött
ma is tántoríthatatlanul
hordja halomba a nap
a sok billiárd fotont
hogy két pont között ismét
több dimenzióba alkossa arcodat
a születéstől kezdve hamvadó
időintervallumon

Ez már tuti múlik...de ha/mivel/ nem érthető, sőt nagy marhaságnak tűnik, a marhaságot viszont nehéz, de nem lehetetlen - esetleg érdemes is - megmagyarázni, - ellentétben egy verssel, amit ugye nem szabad magyarázni! -,  néhány kicsike mankó, ami az én észjárásomat támogat(hat)ja ...:)) 

A nyitósor valóban így-úgy de máshol, másnál is fellelhető....közhelyes...
A  "mögött"-tel már kevésbé....lehetett volna "után" is, de nekem nem illett volna ide...miért pont a reggel után, vagy mögött, mikor a Nap már hajnalban felkel? (...mert akkor épp ez jutott eszembe... :))) de hajnalra fogom javítani...)
Ahhoz hogy lássunk valamit, /valakit/ fényre van szükség. A fény elemi részecskéi a fotonok....így lépett be a Nap, azaz a napfény, azaz a fény elemi részecskéje/részecskéi...
A két pont itt - persze hogy... :) - a születés és a halál....
A kettő között eltelt időre - élet - értem az intervallumot. Evidens...
Az előbbiek fényében...pedig akár minden napunk egy születésnap is..., mert...közhellyel élve: felvirradt...még láthatók vagyunk...még van, amit a fotonok láthatóvá tesznek...egészen a halálunkig...Mondhatnánk, hogy akkor a sötétben nem létezünk? De...mindaddig, amíg az a napnak csak egy része...onnantól kezdve, hogy örök - 24 órás - sötétség borulna nap, mint nap ránk,  a létezésünknek - az élet minden formájának -  is annyi.
Nyakatekert...?! Épp ilyen nyakatekervényeket olvastam előtte és per-hecc írtam.  :) Ahogy jeleztem, nem is ideszántam...néha felteszek eleve halálra ítélteket is. Azok is részei az élet(em)nek.
Az arc-ot pedig egy másik variánsban kiváltottam/kivágtam, mint a huzat...pedig azt is meg lehetne magyarázni. :)

a hajnal szétguruló percei mögött
ma is tántoríthatatlanul
hordja halomba a nap
a sok billiárd fotont
hogy két pont között ismét
több dimenzióba alkosson
a születéstől kezdve hamvadó
időintervallumon

Ja...még a "hamvadó".... intervallum... egyre rövidebb, kisebb a két pont közötti idő...hát miért ne hamvadna, akár a cigarettavég...az utóbbi is az enyészeté lesz...múlik...volt cigi, nincs cigi, volt élet, nincs élet...
na és nincs több hülye metafora
...és  ez sincs...
konyec

Ui.: Mi a francnak írtam le? Most volt hozzá hangulatom...és inkább magamnak. Emlékeztetőnek...a hülyeségeimet uis nagyon hamar elfelejtem. Mert vagy alig akad, vagy talán túl sok is. De az sem utolsó szempont, hogy valakinek esetleg bejön haldokkolva is....és különben, jobb, ha dühöngök vagy nyavalygok? 

(Ebéd: Zöldségleves és pírított csirkemáj, petrezselymes rizzsel zárja a sort.)
Remélem minden (meg)emészthető! ;) 

2016.02.19.

Magamba csavarodva

Nagyon magam alatt vagyok. Ami  egyértelműen azt jelzi, - azaz csak úgy lehetséges -, ha magamon kívül leledzem. Akár bajszot is akaszthatnék így magammal, de egy: nincs bajszom, kettő:  ha magamon kívül vagyok akkor magamban nem lehetek, így nincs kivel bajuszt akasztani, miközben akár magam is lehetek magamon kívül.
Jajjjj...most már teljesen magamba csavarodtam. Vagy be...

De nyugi! Hamarosan magamhoz térek, - ha visszatalálok - és felül kerekedek magamon.
Ami azt jelentené, hogy.....


2016.02.18.

KÍVÁNCSISÁG

Már annyit szenvedtem, hogy nem láthatom a temetésemet, hogy ma eldöntöttem: túl fogom élni. Úgysem veszítenék vele semmit.
(Hogy láttam már, milyen egy temetés? Á, a másoké nem olyan.)

Amikor húsz évvel ezelőtt a gyászhírekben felfedeztem a nevemet, és világossá vált, hogy
még nem én vagyok, akkor azzal nyugtattam magam, hogy jobb is így. Hiszen nem volt egy
normális öltözékem sem, ami zárt térben az alkalomhoz illett volna. Most meg már megint nincs.
Akármiben azért mégse.

Azt a pár szál virágot is ki kellene választani és tudatosítani a fanokban, hogy milyen
legyen. Ibolyát semmiképpen. Azt ingyen és bérmentve szagolhatom alulról. A fréziáról
ugyan dadogtam korábban egy opuszomban...- talán a 120. lehetett -, de az eddig csak
meg nem értésre talált. Hiába takartattam magam a fréziák illatával, mindenki csak biztatott,
hogy: ne még!

Jó. Én toleráns is vagyok, vevő is a konstruktív hozzámállásra. Ezért áll hozzám ma is a
legközelebb az a gondolatom - néha magamon kívül egy-egy felsejlik az agyamban -, hogy
váratlanul a halál sem lát szívesen, időpontot pedig tegnap kellett volna kérni.

Így addig shoppingolok..., mert ahogy jeleztem, kell valami alkalmi öltözék. Megírom a
búcsúbeszédemet is, hisz' igazán nem mindegy, hogy ki és mit emel ki az életemből.
Belőlem. A rossz szívemet, a - még csak ellenségeim diagnosztizálta - rossz májamat,
vagy agyatlan agyasságomat.
Szóval életre-halálra szántan optimista maradok. És maradok.

Azért a Hajdú-Bihari Naplót nem mondom le. A Gyászhírek még tartogathat meglepetést:
BIné született ekkor és ekkor, meghalt ekkor és ekkor....
Hú, de megnézném akkor az arcomat!


2016.02.16.

A senki

Fűzfa de Poéta leül a tükör elé. Kit lát benne?
Egy költőt.
Na erre mondják, hogy optikai csalódás.

 Meg nem értett költő  a tükör előtt: másnak optikai csalódás, magának: egy posztumusz József Attila-díjas.

Fel kellene nőni

http://dokk.hu/forum2/forum.php?forum=RE9LS19GQVE=&talalat=180109&kiemel=x

Tisztára, mint az oviban. Kezdem úgy érezni, tök komolytalan az egész. Aki jobban tud sírni azzal foglalkozni kell...? Akkor lélekgyógyászat folyna nem műhelymunka.
Kellene egy kis tartás az emberekbe. A kunyerálás annyira nem illik egy önérzetes emberhez.

Fel kellene nőni! Először is önmagunkhoz.

2016.02.08.

Kinek (m)ennyi...

Lehettél volna hosszabb is - gondolta a kérészéletű tiszavirág háromórás élete végén.