2016. szeptember 19., hétfő

dokk a DOKK-ban

Pálóczi Antal bejelentette:

Megnyitom a Pálóczi Versműhelyt.
Ajánlott olvasmány: Rainer Maria Rilke: Levelek egy fiatal költőhöz.

Akár az állam az államban.... Khm...

Első ténykedéseként mindjárt előkapott egy szerzőtől egy múlandokkos verset, és jó tanácsokkal látta el....A szerző félreértette az egészet...azt hiszi új üzenőfalat készítettek neki...holott csak egy addig szó nélkül elsüllyesztett versére utólag reagált az önjelölt mester...

2016. szeptember 7., szerda

központozás hiánya avagy a karakterek


kinek kicsi
kinek nagy

ész
vessző

de észvesztő
ha
a vessző
határozza meg
az embert

Rejtély

Hogy lesz - alig fél év alatt - egy hatalmas magányos cédrusból mimózabokor?


Mi jutott az eszembe...?!
despota = zsarnok, kényúr
diktatúra = egy kisebb csoportnak vagy egy embernek az (erőszakra támaszkodó) uralma a többséggel szemben
gyáva = pl: gyengébbel szemben erőset játszani




Probléma?
Apróság a központozás hiánya. Az őszinteség hiánya, na az már igen. Minden törlés ezt erősíti meg.
De a memóriánkat azzal nem törlik ki, csak a gyengeségüket erősítik vele.

Mimózaelv


Cenzúrázott szabad véleménynyilvánítás = dokk-mimózaelv.

2016. augusztus 27., szombat

Dokk-gondok

"Megáll(t) az idő"...egy ideje...

Az intelligens ember nem vesz mindent magára. Nem csak észreveszi, de helyén is kezeli a provokációt. Mert a provokáló/troll/ célja, hogy figyelmet nyerjen és végső soron, hogy bomlasszon. A legokosabb nem törődni vele. Aki többre tartaja magát nála az átlép akár a személyes sértésen is. Bármennyire nehéz. (A becsületbe gázolókat ugyanakkor simán kizárni az oldalról! Minimum.)

Persze nehéz meghúzni a határt, vagy éppenséggel definiálni, hogy mikor igen és mikor nem hagyható figyelmen kívül egy-egy sértés, piszkálódás, rosszindulatú megjegyzés, szándékos gúnyolódás. Mégis az a leghatásosabb, ha - törlés nélkül - túllépünk az ilyen megnyilvánulásokon, akción-reakción, mert van az az elvetemült troll, aki a végsőkig kitart és levakarhatatlan. Egyik alakot ölti a másik után mindaddig, amíg figyelmet szentelnek neki: főleg az érintettek/megszólítottak.
Ezért hagyni kell mindet főni a saját levükben és semmiképpen nem szabad más cipőjébe bújni, mert csak törni, nyomni fog.


2016.08.26.

2016. augusztus 23., kedd

Csak magamnak, hogy lehiggadjak



 ...ha itt - Dokk - valakitől azt kapom, hogy ez bizony gyengus, akkor attól még az élet OK. Sőt. Elgondolkodtat. Főleg, ha értékeléseivel korábban is egyetértettem,  hasonlóan éreztem. Nem tagadom, hogy általában az is  befolyásol:  a véleményező a versírást... milyen színvonalon gyakorolja.
De, ha egy kókler ír nagy mellénnyel, önnön mindenek feletti nagyságának megcáfolhatatlan tudatában hasonló véleményt úgy, hogy még az iróniát sem tudja megkülönböztetni  a trilógiától, hát attól a falra mászok.
Miközben gyengus alkotásnak minősített egy verse(me)t,  a saját remeke alatt  a blogjában  így ajánlotta falvédőszöveges sirámait:
"Azt gondolom hogy a vers igen magas színvonalú mert ezek valódi, nagyon mély és hiteles érzelmekből táplálkoznak. "

*
Dühöm tárgya a poetes - már törölt - blogomba tett megjegyzése volt:
augusztus 22. 19:44
"Gyengus alkotás lett most ez"
- Megj.: nem mintha a többit olvasta volna...nem is ismer/ismeri...

De a költő falvédőszövegei remekek...Egyik sajátját így ajánlotta:
"Azt gondolom hogy a vers igen magas színvonalú mert ezek valódi, nagyon mély és hiteles érzelmekből táplálkoznak. "

Ja. Még fel kell nőnöm hozzá/hozzájuk. :(
A linkjét magamnak elmentettem. Itt nem kívánom nyilvánosan megosztani, név szerint lejáratni. Ahhoz túl nagy költő.... :))
*
De közben törölte a Poet a szerzőt. Így csak néhány helyen maradt meg mások reakciója Havierez már olvashatatlan hsz-eire..pl:
https://blog.poet.hu/Krisztinka/asszonyod
Mit mondjak? Mások bögyében is nagyon benne lehetett ez az önimádó, ostoba balfék. 😄

2016. július 14., csütörtök

A humor definíciója

Vonalzó sem kell hozzá...!  :)))

A humor az emészthetetlen valóságot teszi fogyaszthatóvá.

Azaz:
Ha a humort szemléletesen szeretnénk  definiálni, akkor egy olyan a sértődések okozta lelki bajok megelőzésére kitalált igazságdrazséhoz hasonlítanám, ami kívül csoki, belül kinin. Tudvalevő, hogy a kinin fájdalomcsillapító, érzéstelenítő és lázcsillapító. A csokoládé pedig csali.
Na, így teszi a humor az emészthetetlen valóságot fogyaszthatóvá. :))

2014.07.12.
Zsefy Zsanett

2016. július 9., szombat

Önbizalom


Ó, ne nyavalyogj már! Nem olyan nehéz. Tudom, milyen hatalmasnak tűnik. Mint egy szikla. De képes vagy rá, csak akarni kell.
Nem is kívánom, hogy magaddal cipeld mindenhova. Csak egy picit emeld meg! Meglátod a látszat csal. Ha kell segítek is. Neked egyetlen fújással is sikerül majd megmozdítanod. Nem hiszed?
Csak annyit tegyél, hogy megnézed mikroszkóp nélkül is azt a parányi homokszemet a tárgylemezen!


2016. július 6., szerda

Madárka, madárka


Majdnem megsajnáltam azt a szegény, ártatlan madárkát, aki/ami kis híján prédája lett egy tucat "sápadtarcú", az objektivitás fegyvereivel (is) felszerelt árgus szemmel figyelő, "leskelődő" vadásznak/kritikusnak, olvasónak/ ...
Hogy nagyon extrém bosszút talált ki ellenük? Hát...kinek milyen lehetőségei, képességei vannak. Ez a madárka "kétségbeesésében" a szembepisit választotta.
Kemény...

De idővel azt kellett észlelnem, hogy a szöveg csalódásból, elkeseredettségből(?) fakadó ironikus, mondhatni már bántó hangneme szinte légiesnek hat a későbbi, hozzá/alá fűzött reakcióihoz képest. Kár, hogy nem vette észre a kis madár: szembe fúj(t) a szél.
*

A szöveg:

H.R.L.től:  http://dokk.hu/ajanlat.php?vid=40580
*

Egy Szerkesztő reagálása a "vita" kapcsán...
(Madár vagy sem, létező szó vagy sem a kufirc...Eredetileg ez volt a probléma!!!):

http://dokk.hu/forum2/forum.php?forum=SG9ydsOhdCBSYW3Ds25hIExhdXJh&talalat=184958&kiemel=x

Sajnos nem derül ki...egyáltalán nem a "problémáról": a kufirc szó létjogosultságáról ír....Létezéséről sehol nem lelhető fel egyértelmű bizonyíték.
*
...de engem is érdekelt, ezért megosztom, hogy már jóval a szerkesztői (H.S.) reagálás(a) előtt 
én is végig böngésztem a netet, mert számomra is ismeretlen volt ez a szó olyan értelemben, ahogy L. használta. Sehol az égadta világon nincs - így a Néprajzi Lexikonban sincs - utalás arra, hogy a kufirc madárfajta...
De a "Gyakori kérdések.hu" oldalán megtaláltam szinte szó szerint:
"Ez egy elég félre érthető szó az ember hajlamos valami szexuálisra gondolni a hallatán de igazából egy ritka erdei madár amely érdekes hangjáról kapta a nevét. Sok ember szereti őket nézegetni ezt hívják kufircolásnak. B.K"
http://www.gyakorikerdesek.hu/szexualitas__egyeb-kerdesek__2812274-mi-az-a-kufirc

Azt viszont nem hinném, hogy mindent el is kell fogadni, ami ott megjelenik. Időnként sajnos
"szívatják" az olvasókat. :(

*
H.R.L. másik utalása:

http://dudenbuch.blog.hu/2009/07/19/kufircol

de itt sincs szó a kufircról, mint madárról.

...és itt - amire még hivatkozott H.R.L. -  sincs ilyen:

http://mek.oszk.hu/cgi-bin/pallas.cgi?mezo=cimszo&search_for=kufirc
Idézem az oldalon megjelent szöveget:

"a keresett szó: kufirc a címszó mezőben

kufirc kifejezés nem létezik, kuf... kezdetû szavak azonban vannak:
kufara
kufe
kuferces
kuff
kufra
kufstein
kuftgari
kufárkodás"
*

2016.07.07.17:30

Már minden irányból körbe lett járva a vitát generáló "kufirc" szó, de az eredeti problémától, hogy az madarat jelent-e egyre távolabb kerülünk. Mert a kufircolás és ahhoz hasonló, ma már kevésbé ismert szó létezésére felhozott példák egyáltalán nem bizonyítják, erősítik meg hogy olyan szó is létezik, hogy kufirc, illetve nem bizonyítják, hogy az, -ahogy a szerző használta és jelezte - madarat jelent(ene). Mindenesetre nem állok be a leskelődők sorába...nehogy szembe találjon.... :) ...mert van egy olyan érzésem, tudom kik a sápadtarcúak és kik a másképpen gondolkodók. (Persze ez utóbbiban - a vers értelmezésében - akár én is tévedhetek.)

2016. május 17., kedd

Veszélyes munkahely

Évtizedekkel, akár megkockáztathatom, hogy fél évszázaddal ezelőtt terjedt el a pletyka - ami vagy igaz, vagy nem -, egy debreceni villamos kalauznőről.
A kevésbé fiatalok még emlékezhetnek rá, hogy minden villamoson kalauz vagy kalauznő kezelte a jegyet, sőt tőlük lehetett azt megvenni. Azokon a régi, széljárta járgányokon indításjelzőnek csengő volt felszerelve, amit a kapaszkodók között lelógó nadrágszíjra hasonlító bőr meghúzásával lehetett működésbe hozni. Ha a kalauz azt megrántotta, a felhangzó csengőszóra a vezető elindíthatta a szerelvényt.

Egyik alkalommal éppen ezt a feladatát akarta teljesíteni a szokásos módon a másfél méter magas, egyébként csinos, fiatal kalauznő. Mivel a magasra helyezett indításjelzőt csak némi tornagyakorlat beiktatásával tudta elérni, így már rutinosan ugrott is, hogy meghúzza...de hopp! Kísérőként egy galambocskát is útjára engedett nem éppen halk zönge kíséretében.

Mire földet fogott a bájos hölgy, fülig izzásba jött arccal, egy utas spontán és nem éppen az orra alatt így reagálta le:
- Úgy, úgy Kedves! Ha nem éri, lője le!

Ezt a sztorit évek múlva szinte minden nagy város - ahol villamos közlekedett - magáénak tulajdonította, amiben az volt a jó, hogy az eredeti főhős akár biztonságban is érezhette magát...Ugyanakkor szinte minden nagy város másfél méter magas, csinos, fiatal kalauznője gyanakvó pillantások kereszttüzében volt kénytelen végezni  a munkáját hosszú időn át.