Roxi, az édeske

Igen....ez a magány. Nincs kivel beszélni a macskákon kívül. Csak az a baj, hogy már ők is elfogytak. Ötőjükből hárman hagyták el a földi létet, a negyedik kis édes is úton van. Már csak napjai vannak...el kell altassuk. Két hónap alatt jutott idáig. Az elmúlt egy hónapban pedig napi négyszer már csak fecskendőből eszik. Azaz etetjük. Még azt is vállaltam volna, akár évekre is, hiszen a kutyánkat két évig ápoltam a cukorbajával, a fájdalmas ízületeivel. Többet tettem érte, mint sokan a szeretteikért. De a cicust el kell engednem. A nyelve alatti rák már a nyelve egy részét szabályosan "megette"....és egyre borzalmasabb kínjai vannak. Míg az elmúlt két hónapban fájdalomcsillapító mellett még száraz eledelt evett és ivott is egy hónapon át - miközben 3-féle antibiotikum kúrát, és szteroid kúrát csináltattunk végig vele, az utóbbi egy hónapban még ezüst kolloidot is kipróbáltunk, mégis odáig jutott, hogy csak pépeset eszik, ha fecskendőből kapja. Hogy az utóbbi 2 napban romlott az állapota és egyre nagyobb fájdalommal küzd, azt onnan látjuk, hogy a korábbiaktól eltérően most már elmenekül, ha látja, hogy az etetés következik.
Megszakad a szívem ezért a beszédes cicáért. Mindig válaszolt, ha nevén szólítottuk. Így, ha elbújt is jelezte, hogy hol van. Vidám volt, játékos és imádta a kutyusunkat. Minél betegebb volt Detti, annál többet ment oda hozzá dörgölőzni, a fejecskéjét Detti kutya fejéhez hozzányomni, és beszélt hozzá.
Szinte tartotta a lelket az utolsó napig a barátjában. Olvastam és egyetértek vele, hogy az állatok emlékeznek. Roxi cica sem felejtette el Detti kutyát. Sokszor kiült az előszobába, mintha várná. Korábban ilyet nem csinált. És szinte depresszióba esett. Két hónap is eltelt, mire úgy ahogy visszatért a kedve. Erre jött a betegsége szeptemberben. Az orvosok szerint valami megszúrta a nyelve alatt és abból fekély, szövetkinövés alakult ki, ami nem hogy nem gyógyult, de egyre terjedt. Nem engedtük a biopsziát, mert azzal csak megkínozták volna, s közben nem ért volna semmit, ha megtudjuk, hogy rákos. A nyelv műtétjét nem vállalták volna, mert annyira kényes szerv, hogy nemigen lett volna esély a gyógyulásra. Akkor meg minek kínozzák a biopsziával. Maradt a bizakodás, hogy a gyógyszerek segítenek, hátha nem rossz indulatú...hátha van még csoda.
Nincsenek csodák!
Csak ez az igazságtalan, nyomorult élet.

nyomdok(k) - augusztus 30-i bejegyzés

nyom nélkül(iek) 2. - avagy ködben is lehet jót... -

talán hisztisen falba kellene verni a fejemet
vagy hogy fájdalommentesen is
érzékeltethető legyen
minden szépelgést mellőzve
hatásvadász kirohanásokkal
esetleg durva szavakkal megspékelve
a képernyőbe préselni
a mellőzöttség érzésének
érinthetetlenné
nemesült esszenciáját:
azt a kalapnyit


2016.08.30.
kóboráram

Ha egy ajtót egy-két csengetés után sem nyitnak ki, akkor úgy veszem, hogy vagy nincs otthon senki, vagy nem kívánnak beengedni. Sosem vertem eddig még ököllel ajtót, hogy észrevegyenek, beengedjenek. Csengetni is csak kényszerűségből teszem: ha csak csendben állok egy ajtó előtt, nem tudhatják, hogy ott vagyok.
(Persze vannak kivételek: otthon a kutyám és a macskáim már akkor kiültek várni az előszobába, amikor még csak a lépcsőházi kaput nyitottam ki...De ők extrém érzékeny lények (voltak). Ezt nem várom/várhatom el senki emberfiától.)
 De többed magammal állok már mióta egy ajtó előtt. Van aki becsöngetett már többször is és bebocsájtást nyert.  Én eddig abban bíztam, ha a kukucskálón kipillant a házigazda, akkor engem is észrevesz a bekéredzkedők sorában.
De vagy nagyon aprócska vagyok, vagy nagyon unszi, mert semmi reakció...Én reménykedem, hogy az első feltételezés nem telitalálat. A második e megnyilvánulásom után már lehetséges... :))
Csoda, ha lassan, de biztosan besokalltam?

*

dokk a DOKK-ban

Pálóczi Antal bejelentette:

Megnyitom a Pálóczi Versműhelyt. Ajánlott olvasmány: Rainer Maria Rilke: Levelek egy fiatal költőhöz.

Akár az állam az államban.... Khm...

Első ténykedéseként mindjárt előkapott egy szerzőtől egy múlandokkos verset, és jó tanácsokkal látta el....A szerző félreértette az egészet...azt hiszi új üzenőfalat készítettek neki...holott csak egy addig szó nélkül elsüllyesztett versére utólag reagált az önjelölt mester...

központozás hiánya avagy a karakterek

kinek kicsi
kinek nagy

ész
vessző

de észvesztő
ha
a vessző
határozza meg
az embert

Rejtély

Hogy lesz - alig fél év alatt - egy hatalmas magányos cédrusból mimózabokor?

Mi jutott az eszembe...?!

despota = zsarnok, kényúr

diktatúra = egy kisebb csoportnak vagy egy embernek az (erőszakra támaszkodó) uralma a többséggel szemben

gyáva = pl: gyengébbel szemben erőset játszani

Probléma?

Apróság a központozás hiánya. Az őszinteség hiánya, na az már igen. Minden törlés ezt erősíti meg.

De a memóriánkat azzal nem törlik ki, csak a gyengeségüket erősítik vele.

Mimózaelv

Cenzúrázott szabad véleménynyilvánítás = dokk-mimózaelv.

Dokk-gondok

"Megáll(t) az idő"...egy ideje...

Az intelligens ember nem vesz mindent magára. Nem csak észreveszi, de helyén is kezeli a provokációt. Mert a provokáló/troll/ célja, hogy figyelmet nyerjen és végső soron, hogy bomlasszon. A legokosabb nem törődni vele. Aki többre tartaja magát nála az átlép akár a személyes sértésen is. Bármennyire nehéz. (A becsületbe gázolókat ugyanakkor simán kizárni az oldalról! Minimum.)

Persze nehéz meghúzni a határt, vagy éppenséggel definiálni, hogy mikor igen és mikor nem hagyható figyelmen kívül egy-egy sértés, piszkálódás, rosszindulatú megjegyzés, szándékos gúnyolódás. Mégis az a leghatásosabb, ha - törlés nélkül - túllépünk az ilyen megnyilvánulásokon, akción-reakción, mert van az az elvetemült troll, aki a végsőkig kitart és levakarhatatlan. Egyik alakot ölti a másik után mindaddig, amíg figyelmet szentelnek neki: főleg az érintettek/megszólítottak.
Ezért hagyni kell mindet főni a saját levükben és semmiképpen nem szabad más cipőjébe bújni, mert csak törni, nyomni fog.


2016.08.26.

Csak magamnak, hogy lehiggadjak

 ...ha itt - Dokk - valakitől azt kapom, hogy ez bizony gyengus, akkor attól még az élet OK. Sőt. Elgondolkodtat. Főleg, ha értékeléseivel korábban is egyetértettem,  hasonlóan éreztem. Nem tagadom, hogy általában az is  befolyásol:  a véleményező a versírást... milyen színvonalon gyakorolja.
De, ha egy kókler ír nagy mellénnyel, önnön mindenek feletti nagyságának megcáfolhatatlan tudatában hasonló véleményt úgy, hogy még az iróniát sem tudja megkülönböztetni  a trilógiától, hát attól a falra mászok.
Miközben gyengus alkotásnak minősített egy verse(me)t,  a saját remeke alatt  a blogjában  így ajánlotta falvédőszöveges sirámait:
"Azt gondolom hogy a vers igen magas színvonalú mert ezek valódi, nagyon mély és hiteles érzelmekből táplálkoznak. "

*
Dühöm tárgya a poetes - már törölt - blogomba tett megjegyzése volt:
augusztus 22. 19:44
"Gyengus alkotás lett most ez"
- Megj.: nem mintha a többit olvasta volna...nem is ismer/ismeri...

De a költő falvédőszövegei remekek...Egyik sajátját így ajánlotta:
"Azt gondolom hogy a vers igen magas színvonalú mert ezek valódi, nagyon mély és hiteles érzelmekből táplálkoznak. "

Ja. Még fel kell nőnöm hozzá/hozzájuk. :(
A linkjét magamnak elmentettem. Itt nem kívánom nyilvánosan megosztani, név szerint lejáratni. Ahhoz túl nagy költő.... :))
*
De közben törölte a Poet a szerzőt. Így csak néhány helyen maradt meg mások reakciója Havierez már olvashatatlan hsz-eire..pl:
https://blog.poet.hu/Krisztinka/asszonyod
Mit mondjak? Mások bögyében is nagyon benne lehetett ez az önimádó, ostoba balfék. 😄

A humor definíciója

Vonalzó sem kell hozzá...!  :)))

A humor az emészthetetlen valóságot teszi fogyaszthatóvá.

Azaz:

Ha a humort szemléletesen szeretnénk  definiálni, akkor egy olyan a sértődések okozta lelki bajok megelőzésére kitalált igazságdrazséhoz hasonlítanám, ami kívül csoki, belül kinin. Tudvalevő, hogy a kinin fájdalomcsillapító, érzéstelenítő és lázcsillapító. A csokoládé pedig csali.
Na, így teszi a humor az emészthetetlen valóságot fogyaszthatóvá. :))

2014.07.12.
Zsefy Zsanett

Önbizalom

Ó, ne nyavalyogj már! Nem olyan nehéz. Tudom, milyen hatalmasnak tűnik. Mint egy szikla. De képes vagy rá, csak akarni kell.
Nem is kívánom, hogy magaddal cipeld mindenhova. Csak egy picit emeld meg! Meglátod a látszat csal. Ha kell segítek is. Neked egyetlen fújással is sikerül majd megmozdítanod. Nem hiszed?
Csak annyit tegyél, hogy megnézed mikroszkóp nélkül is azt a parányi homokszemet a tárgylemezen!